A hinduizmus Kr. e. kb. 1800-ban keletkezett, bár alapjairól nincsenek egyértelmű adataink. Legkorábbi ismert elemeivel az Indu-völgyi civilizációban találkozunk. Maga a szó az Indus folyó szanszkrit nevéből, a Szindhuból ered, amelyet az ókori perzsák „Hindu”-nak ejtettek. Hamarosan ezzel a szóval illették India népeit is, ma azonban kizárólag a hindu vallás követőit nevezzük így.
Az indus népe
Nem sokat tudunk az Indus-völgyi civilizációról, bár a fennmaradt istennőszobrok arra látszanak utalni, hogy a korabeliek nagy fontosságot tulajdonítottak az asszonyi termékenységnek. Egyes hindu istenek és istennők, köztük Siva, vélhetően ezeknek a korai istenségeknek a leszármazottai. Három évszázadnyi viszonylagos béke után Kr. e. kb. 1500-ban északnyugatról érkező árja törzsek lerohanták az Indus völgyét, és ezer évre berendezkedtek Indiában.
Az árják
Az árják hozták magukkal a szanszkrit nyelvet, és ők vezették be kasztrendszert, az emberek felosztását foglalkozásuk szerint különböző kasztokra vagy varnákra. Ez a felosztás döntötte el, ki kivel érintkezhet vagy házasodhat. Hamarosan az egész hindu vallást azonosították a kasztrendszerrel, amelyet egyes szent könyvek is támogattak.
Az egymással elkeveredett árják és Indus-völgyi őslakosok közös alkotásai a Védák, a himnuszok és írások gyűjteményei. A legkorábbi és legfontosabb könyv a Rig-véda, amely számos istendicséretet tartalmaz; magasztalja többek között az Indra égistent, Agnit, a tűz istenét, és Ádirit, a anyaistennőt.
A hindu vallási élet máig őriz olyan szertartásokat és tanokat, amelyekkel a Védákban találkozhatunk először.
A kasztrendszer
A kasztrendszer, amelyet a hindu vallás szent könyvei is támogatnak, évszázadokon át uralta az indiai társadalmi életet. Ma már tiltja a törvény, de falusi környezetben még mindig érezhető mély befolyása.
A hindu hagyomány szerint Brahma főisten négy színt („varnát”) alkotott a teremtés idején. Minél több törzsre gyakorolt hatást a hinduizmus, annál bonyolultabbá alakult a kasztrendszer.A kasztok szerinti felosztás az emberek foglalkozásán alapul. Indiában ezernyi kaszt és alkaszt létezett.
P U R U S A
A Rig-véda egyik meséjéből ismerjük a négy varna születését. Brahma isten megteremti purusát, az első embert, aztán feláldozza, és a testéből megalkotja a négy varnát:
Purusa szájából lett az első (fehér) varna, a bráhminoké. A bráhminok a papok, akik elvégzik a vallási szertartásokat, és éneklik a szent írásokat.
Purusa karjából lett a második (vörös) varna, a ksatrijáké. Ez a varna adta a katonákat és India uralkodóit.
Purusa lábszárából lett a harmadik (sárga) varna, a vaisjáké. A vaisják kereskedők és parasztok, ők alkotják a gazdasági-társadalmi élet tengelyét.
Purusa lábfejéből, amely az egész testet tartja, lett a negyedik (fekete) varna, a súdráké. A súdrák azok a munkások, akik az alapvető szolgáltatásokat végzik mások számára.
Az „érinthetetlenek”
Az „érinthetetlenek” egyetlen kaszthoz sem tartoznak. Ők végzik a legalantasabb munkákat, például a bőrök cserzését, a temetést, az állati tetemek elföldelését. Mahátma Gandhi, a hindu reformer megpróbálta növelni ennek a népes csoportnak a megbecsülését. Haridzsánoknak, “Isten gyermekeinek” nevezte őket. Az “érinthetetlenek” évszázadokig ki voltak rekesztve a társadalom életéből. Ezt a tilalmat csak 1950-ben törölte el a törvény. A hindu templomok ma már kasztoktól függetlenül látogatatók, mindenkinek egyenlő joga van a tanulásra és a munkára. Ám az indiai falvakan továbbra is hat a kasztrendszer, és úgyszólván elképzelhetetlen, hogy különböző kasztok házasodjanek egymással.
(forrás: Michael Keene Világvallások c. könyvéből)
Álmodj igazra váló meséket
Álmodj barátot, melletted állót
Álmodj hű társat, el sose válót
Álmodj magadnak igazi otthont
Álmodj bele, kivel megosztod
Álmodj táncot, mi magasba emel
Álmodj táncost, ki szívednek felel
Álmodj tüzet, lánggal égetőt
Álmodj csókkal perzselő szeretőt
Álmodj utakat, messzi világot
Álmodj szívedben nyíló virágot
Álmodj szerelmet, tiszta vágyat
Álmodj, lesz kivel megosszad ágyad
Álmodj szabadot, láncot megtörve
Álmodj szárnyalást, földhöz nem kötve
Álmodj hát jövőt, álmodj szépet
Álmodj igazzá váló meséket....
(Bogdán András)
Amikor lehunyod két csillag-szemed
Amikor párnádra hajtod a fejed
Amikor gondod a holnapra hagyod
Amikor álmodsz - én Veled vagyok.
Amikor lépted rossz útra téved
Amikor sorsod nehéznek érzed
Amikor egyedül maradtál végleg
Amikor nincs más - vezetlek Téged.
Amikor sírnál - de elfogyott könnyed
Amikor érzed - a szavak is ölnek
Amikor a sötét elnyelne Téged
Amikor fény kell - én gyújtok Néked.
Amikor könnyed patakként árad
Amikor örök vendég a bánat
Amikor felhők ültek a szemedre
Amikor sírsz - mosolyogj szemembe...
Amikor fáj - ne hagyd, hogy fájjon
Amikor bánt - ne hagyd, hogy bántson
Amikor eljön a halál érted
Akkor élni én hívlak Téged...
Számomra igen meglepő, én a személyes találkozásokban hiszek, a kisugárzásban, negatív és pozitív energiákban, de változtatnom kell az álláspontomon, több esetben, valós és igen hatékony segítséget kaptam!